Ma este adta le az RTL klub a Gyilkos lelkek (Prodigal Son) legelső részét, egy olyan sorozatét, ami 99%-ban a zsánerem, valamiért viszont eddig sosem hallottam róla. Egy erős százalékban tetszett is a nyitó epizód, egy kincsesbányának tűnik nekem a szisztéma, kérdés, hogy mennyire tudják megfelelően kiaknázni a készítők. No, de nézzük, miről is van itt szó!
1. Amint megtudtam, hogy Michael Sheen (Masters of Sex, Underworld) játszik benne, tudtam, hogy nekem kell ez a sorozat. Ráadásul Michael Sheen sorozatgyilkost alakít, megjegyzem, néha ijesztően hitelesen.
2. A főszerepben mégsem Sheen karaktere, hanem a fia, az érdekes kinézetű Malcolm áll, aki profilozó-pszichológusként dolgozik (az FBI-jal), és folyamatosan küzd a saját démonaival, igyekszik legyűrni a pszichopata-hajlamait, illetve a fizikai és mentális problémáit is. Ilyen láttunk már (pl. a Dr. Lengyel-sorozatban Lakatos Leventétől, de azt hiszem, a Dexter c. sorozat is ezzel a motívummal játszik), szerintem nagyon izgalmas ez az időzített bombaként ketyegő "jófiú"-dolog.
3. Szintén jól működik az apa és a fiú egészen ambivalens kapcsolata, hiszen Malcolm kisfiú volt, amikor az apját letartóztatták, később pedig bejárt hozzá az elmegyógyintézetbe, hogy többet tudjon meg a pszichopaták agyának működéséről. Közben persze mérgező ez a helyzet, emiatt véget vetett a látogatásoknak, annak ellenére, hogy az apja ragaszkodott hozzájuk.
4. Ahogy a legtöbb hasonló sorozatnál, úgy itt is valószínűleg minden epizódra jut egy-egy ügy, aminek megoldásához nagyban hozzájárul Malcolm különleges tudása és képességei (nem kell semmi természetfelettire gondolni). Azt azért kicsit sajnálom, hogy eléggé erőteljesen érezhető, hogy mennyire fontos a szórakoztatás: a komolyság és a nyomozásra való összpontosítás minősége és a mennyisége messze elmarad például egy Gyilkos elméktől, de nem is szaladt el a ló annyira a készítőknél, mint mondjuk a Lucifer esetében, ahol az ügyek csak azért vannak, hogy valami mégiscsak történjen. Annyira nem sötét és "krimis" a Prodigal Son, mint amennyire én igényelném, de szerencsére nem is nevetségesen gyenge a dolog.
5. Az már jobban zavar, hogy a szereplők tekintetében kicsit túlzásba tudnak esni az alkotók: nagyon sokszor éreztem azt, hogy hirtelen mindent le akarnak nyomni a torkunkon, és nem okos fokozatossággal adagolják a háttérinfókat. Megy azért mártírkodás, próbálkoznak gyenge poénokkal (a mellégszereplők legalább is; Malcolm sötét humorát én bírom)... A basáskodó anyuka (akit a már emlegetett Gyilkos elmékben Beth-ként látott Bellamy Young alakít) és a rendőrnő is például kifejezetten irritáló, és a Szívek szállodájából ismert Keiko Agena karaktere is picit sok.
Összességében engem viszont megvett, nagyon sok potenciált látok a sorozatban, úgyhogy egy jó darabig még egészen biztosan maradok.
(képek: imdb.com)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése