Halihó!
Újra megpróbálok egy elkeseredett kísérletet tenni arra, hogy felélesszem a blogot. (Abból is látszik, hogy mennyire elkeseredett a helyzet, hogy cirka két év után sikerült összehozni ezt a toplistát...)
Vannak ötleteim, de nem akarok görcsösen ragaszkodni semmihez, ami esetleg nem megy. Mindenesetre meglájuk, mi sül ki belőle. Jöjjön akkor az 5+1 kedvenc könyvem, amit 2020-ban olvastam. A teljes évi olvasmánylistám megtalálható itt.
Végül nem vállalkoztam arra, hogy konkrét rangsort állítsak, mert nagyon nehéz összehasonlítani az alábbi hat könyvet. Lássuk tehát:
Stieg Larsson: A tetovált lány - A mai napig az egyik kedvenc krimim, és nem csak amiatt, hogy megnyitotta számomra az utat a skandináv krimik és Larsson munkássága felé, hanem azért is, mert egyszerűen zseniálisnak tartom mind az ügyet, mind pedig a karakterek és az egész miliő felépítését. Ebben a regényben egy lecsúszott újságíró próbál egy olyan eltűnési esetet felderíteni, melynek feltételezett elkövetője és az áldozata is egy befolyásos család egy tagja, azonban nincs se konkrét nyom vagy gyanúsított, se holttest...
R. Kelényi Angelika: Az ártatlan-trilógia - A 2020-as évem egyik legnagyobb felfedezése R. Kelényi Angelika és az ő regényei voltak. Erre a listára most a teljes Ártatlan-sorozat felkerült, mert mindhárom részét elolvastam még abban az évben, és mindhármat nagyon szerettem. Az alapelgondolást tekintve az Ambrózy báró eseteihez tudnám hasonlítani, de annál jóval korábban játszódik, a hangulata sötétebb, viszont nagyobb hangsúlyt kap a romantika. A történelmi (romantikus) krimik rajongóinak mindenképp ajánlom az ütős Flóra-Lorenzo páros történeteit!
Ludányi Bettina: Kettőnk titka - 2020 nyara nem csak a vidéken, családi körben töltött karantén miatt nevezetes, hanem azért is, mert rátaláltam az Álomgyár kiadóra, és egy kövérebb könyvrendelést iktattam be a nyár elején. Ennek köszönhetem azt is, hogy Ludányi Bettinát és könyveit is "megismertem", melyek közül a Kettőnk titka volt az első, amit olvastam, és őszintén imádtam! Érdekes a gyógyuló alkoholista Niki sztorija, de nekem az események helyett inkább a regény hangulata tetszett nagyon, teljesen elvarázsolt (és azóta bakancslistás) Ciprus.
Réti László: Kaméleon - Ez egy igazán különleges alkotás. Vérbeli krimi, amikor nem csak csinálgatnak valamit a szereplők, eljátsszák, hogy rendőrök, hanem itt tényleg folyik olyan nyomozás, amit lehet olvasóként követni. Külön ad egy pikantériát a dolognak, hogy amerikaiak a karakterek, amerikában játszódik, de nem úgy, hogy van valami random nagyváros (ami lehetne bárhol), hanem tényleg végig előttem volt Montana. De, és ez a legnagyobb "de", ami igazán megvett, az a humor volt. Remekül megfért a gyilkossági nyomozás mellett, és így csak még szórakoztatóbbá vált az olvasás. Nem nagyon tudnék belekötni.
(Képek: moly.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése