Az RTL Klub 10 legjobb saját gyártású sorozata

Arra már egy két-három éve rájöttem, hogy a klasszikus értelemben vett sorozatnézésből én már kinőttem. Azt értem ez alatt, hogy furcsa érzés volt látni, ahogy a barátaim sorra darálják le a Netflixes vagy akármilyen sorozatokat, miközben én egyszerűen sajnáltam erre az időmet, inkább másra fordítottam. Vagy ha mégis belenéztem valamibe, azt elég hamar feladtam. Lásd például ezt vagy ezt a próbálkozásomat. Röviden tehát vége lett azoknak a szép időknek, amikor éjszakába nyúlóan, akár egy nap alatt lenyomtam egy évadot (mert ugyebár ilyen is volt zsenge ifjúkoromban...).

Na de ez nem jelenti azt, hogy semmilyen sorozat nem jött velem szembe. Sőt. Esetemben a tévés sorozatnézés a virágkorát éli.

"Azt mondják a dühöt, bánatot hagyni kell kiáradni, különben elégeti a szívet, a lelket, észrevétlen pusztítja el az embert." (R. Kelényi Angelika: A grófnő árnyékában)

 

TOP 5+1 könyv 2020-ban

 

Outlander - 3. évad

Na, hát a korábban emlegetett szabad egy hétből (szerencsére) nem lett semmi, és az elkezdett sorozatot el is kaszáltam. Helyette viszont nekiláttam egy másiknak, ami régi nagy kedvencem, az Outlander (magyarul Az idegen).

Blindspot - KASZA

Eléggé régen jártam erre, és a 2020-as évem is eleve olyan volt, hogy nemigen néztem sorozatokat. Már év elején megfogalmaztam, hogy valahogy kinőttem ebből a közegből/állapotból, és egyszerűen nem vonz egy újabb dara. (Hozzá kell tennem, hogy tavasszal, természetesen vizsgára való tanulás helyett azért becsúszott az Élite első két évada, amit rekord gyorsasággal végeztem ki. Meg azért néztem RTL-es saját gyártásúakat is, de az nem a klasszikus "sorozatnézés".)

TOP 10+1 film (2020/1.)

A karanténnak megvannak a maga hatásai, például sajnos vagy szerencsére (ezt mindenki döntse el maga) az ember össze lett zárva a családjával. Nálunk ez brutális veszekedések helyett például abban nyilvánult meg, hogy kitaláltuk szüleimmel, esténként filmeket fogunk nézni.

Gyilkos lelkek: PILOT - Maga a Paradicsom?

Ma este adta le az RTL klub a Gyilkos lelkek (Prodigal Son) legelső részét, egy olyan sorozatét, ami 99%-ban a zsánerem, valamiért viszont eddig sosem hallottam róla. Egy erős százalékban tetszett is a nyitó epizód, egy kincsesbányának tűnik nekem a szisztéma, kérdés, hogy mennyire tudják megfelelően kiaknázni a készítők. No, de nézzük, miről is van itt szó!

#blacklivesmatter // American History X (1998)

Ennek a fantasztikus elzártságnak köszönhetően csak utólag, barátoktól hallottam arról, hogy mi történt George Floyd-dal az Egyesült Államokban. Aztán én is megláttam a rengeteg feketébe burkolózott profilt, megosztásokat, a sok-sok külföldi sztárt, akik valamilyen formában kifejezték nemtetszésüket a történtekkel kapcsolatban.

Ha 2018, akkor... /Az AWS és én/

Emlékszem, nem olyan rég még, akárhányszor a zenei ízlésemről kérdeztek, mindig ezt hangoztattam: "én mindenevő vagyok, de két műfajt nem tudok elviselni: a metált és az operát".

Blindspot / Rejtjelek 1.évad

A tévében már több részt is láttam és/vagy hallottam fél füllel, érdekesnek tűnt, egy-két dolgot össze is raktam a sztoriból. Aztán olvastam, hogy mennyire jó kritikákat kapott, úgyhogy meg is jegyeztem magamnak, hogy na, majd egyszer ténylegesen is belenézek. Az igazi lökést végül az adta meg, hogy karácsony előtt aztán végre végignéztem egy epizódot a tévében (ami amúgy nagyon izgi volt), és akkor eldöntöttem: megvan a téli szüneti darám.

Álommeló (2018)

Kellett valamilyen szilveszteri program, így került szóba a mozi, és bár láttam már ennek a filmnek az előzetesét/reklámját, annyira nem érdekelt a dolog. Mivel viszont ez tűnt a legjobbnak az esti kínálatból, úgy voltam vele, hogy Jennifer Lopez-filmből még nem láttam borzalmasat, úgyhogy ám legyen.

Ithaka (Katona József Színház)

Csak és kizárólag Nagy Ervin miatt neveztem be erre a darabra, bár több húzónév is (Rezes Judit, Ónodi Eszter, Jordán Adél) motivált. Sosem jártam még a Katonában, úgyhogy nagyon meglepett (és azonnal kilóra megvett) a raktárszerű laza, családias belső.

Na de a darabról:

Fák jú Tanár úr! 3.

Ez a film még mindig vicces. A poénok ugyan egyre inkább elszállnak (elrugaszkodnak a valóságtól), de amin röhög az ember, azon röhög - nincs mit tenni.

Halihó!!

El sem hiszem, hogy végre itt vagyok... megint. Ez ugyanis nem az első blogom, és nem is a második. Több próbálkozás és tematika után úgy döntöttem, kell nekem egy hely, ahol nem lesznek kötelességek és kötöttségek, és nyugodtan kreálhatok valami olyat, ami gyűjtőhelye lesz mindennek, ami én vagyok, mindennek, ami érdekel és foglalkoztat engem. Ehhez pedig kellett a tiszta lap: új profil, új blog. És most, hogy hirtelen nyakamba zúdult a téli szünet kecsegtette rengeteg szabadidő, végre engedhetek az elvonási tüneteknek, és végre szabadon írhatok, írhatok, írhatok...